Ma van az anyanyelv nemzetközi napja. Mondogatom magamban ezt a mondatot még néhányszor. Milyen fura ez. Kinek a fejében merült föl? Anyanyelv és nemzetköziség. :)
Nagyon-nagyon szeretem a nyelvünket, de biztosan nem tudnék meghalni érte. Volt olyan ország, ahol ezt tették. Persze vannak helyek, ahol a magyarok nem használhatják bárhol az anyanyelvüket...
S annak ellenére, hogy Herder ugyebár megjósolta, hogy Magyarország el fog tűnni a szláv tengerben ("A magyar, mint az ország lakosainak legcsekélyebb része, most szlávok, németek, románok és más népek közé vannak beékelve, s századok multán talán nyelvüket is alig lehet felfedezni."), később mégis visszavonta, mert rájött, hogy a magyar kultúra (s benne a nyelv is) milyen értékeket, szépséget hordoz.
Szeretem.
Bejegyzések
0 megjegyzés:
Leave a Reply